ASTANGA JÓGA

Az astanga szó szanszkrit jelentése "nyolc ág". Ez Patanjalinak, a jóga atyjának nyolcas rendszerére utal. Ő volt az az indiai polihisztor, aki az Jóga Szútrák című művében először foglalta össze írott formában a jóga gyakorlatát (körülbelül i.e 200-ban).

Később, a 20. század elején Astānga jóga néven vált népszerűvé az Astānga vinyásza jóga, amely a jóga dinamikus irányzatainak egyik legismertebb fajtája. A tradíció mestere és alapítója a dél-indiai Mysore városából származó Sri K. Pattabhi Jois, a legendás Sri T. Krishnamacharya tanítványa volt.

Az Astānga vinyásza jóga kötött gyakorlatsorokból, összesen hat sorozatból áll. A sorozatok fokozatosan növekvő nehézségű kitartott pózokból állnak, amelyeket a napüdvözlet elemeire épülő vinyászákkal (átvezető mozdulatokkal) kapcsolunk össze egy mozgó meditációvá, hiszen minden egyes mozdulatot a légzéssel szinkronban hajtunk végre. A gyakorlás megállás nélkül, dinamikusan zajlik, ritmusát az udzsájí típusú légzés adja. Ez a légzéstechnika segíti az elme lecsendesítését, csakúgy, mint a tekintet vezetése (dristi). Mindezek beindítják a prána (életerő) áramlását a testben, és ha az elemek összeolvadnak, a gyakorlat mozgó meditációvá válik.

Az Astānga vinyásza jóga első sorozatának neve jóga-csikitszá, vagyis jógaterápia. Helyes elsajátítása is több éves rendszeres gyakorlást igényelhet. Amikor a tanárod úgy látja, fizikailag és lelkileg is készen állsz rá, ászanánként vezet be a következő sorozatokba. A második sorozat neve nádi sódhana (az idegrendszer megtisztítását), a harmadik, negyedik, ötödik, hatodik sorozat pedig a szthíra bhága sorai, a stabil/szilárd erő szekvenciái. Mivel az Astānga vinyásza jóga a családosok jógája, gyakran szokták egymásra kacsintva konstatálni a gyakorlók: "a hetedik sorozat a család, mert az a legnehezebb!"